kep

TOPáZ


A topáz ásvány egy aluminium-szilikát. Trigonális rendszerben kristályosodik, hasadása egy irányban tökéletes, törése kagylós. A Mohs-féle skála szerint 8-as keménységű. A tiszta topáz átlátszó, de gyakran tartalmaz szennyeződéseket, melyek elszíneződését okozzák.

A topáz szó az ókorból származik, de a görögök valószínűleg nem a topázt, hanem a krizolitot nevezték így. Agatharkidész i. e. 130 évvel feljegyzéseiben azt írja, hogy a Vörös-tengernek egyik szigetén szép aranyszínű követ lehet találni. A szigetet Topasosnak, az ásványt pedig topáznak nevezték. 1900-ban Egyiptom partja közelében, Seberget szigetén peridotit üregek falán gyönyörű krizolit kristályokat fedeztek fel, ebből arra következtettek, hogy ez lehetett az Agatharkidész által említett Topasos sziget.

A topáz optikailag kéttengelyű, pozitív. A törésmutató és kettőstörés értéke a fluor és hidroxil-gyök arányától függ, a hidroxilban gazdagabbaknak nagyobb törésmutatójuk és kisebb kettőstörésük van. A három fő törésmutató napfényben: α = 1,6116, β = 1,6138, λ = 1.6241. A kettőstörés és diszperzió kicsi. A színesek pleokroizmusa gyenge. A topáz a Röntgen-sugarakat csak félig engedi át.

Igen jellemző a topázra, hogy dörzsöléssel könnyen elektromos lesz s apró papírdarabkákat magához vonz. E tulajdonsága szintén alkalmas hozzá hasonló más ásványoktól való megkülönböztetésére. Jellemző még az is, hogy a felhevített topáz lassan lehűtve, szintén elektromos lesz. A topázkristályokban igen gyakran vannak folyadékzárványok, amelyek legtöbbnyire csak mikroszkopikusak.

A topáz színe változatos. Legjellemzőbb és legelterjedtebb szín a sárga, de gyakoriak a víztiszta és kékszínű, ritkábbak a rózsaszínű kristályok. A topázkristályok többnyire tiszták és átlátszók. A sárga szín a legvilágosabb sárgától egészen a sötét barnássárgáig terjed s a sárga színben igen sokszor kis vörös árnyalat is van. A sárga szín annyira jellemző a topázra, hogy sok más sárga követ jelzőkkel ellátva, topáznak hívnak. Az orientális vagy indiai, vagy királytopáz nem más, mint sárga zafír, a spanyol, madeira, cseh, occidentális és aranytopáz pedig kvarc. Szép sötét sárga topázok Brazíliában fordulnak elő, de ugyanitt aranysárga, mézsárga, borsárga kristályok is vannak. Halványsárga topázok Schneckensteinben (Szászország) találhatók s ezeket szász-topázoknak hívják. Néha a szász kristályok kissé zöldes árnyalatúak s ezeket helytelenül szász-krizolitnak nevezik. A kékszínű topázok legtöbb esetben világos színűek, sokszor kissé zöldes árnyalatúak. A sötétebb kék szín nagyon ritka; újabban Brazíliában találtak sötét, zafírhoz hasonló színű kristályokat.

A sárga és kék topázokat gyakran csiszolják táblás és lépcsős köveknek, a színteleneket pedig drágaköveknek. A topáz nagyfokú hasadása a csiszolásban és fényezésben nagy óvatosságot kíván s ezért a táblalapot a bázislapra merőleges vagy ferde irányban kell elhelyezni. A színtelen topáz csiszolt állapotban különösen a gyémánttal, fenakittal és színtelen berillel téveszthető össze. A színes kövek akvamarinnal, turmalinnal, citrinnel, égetett ametiszttel cserélhetők könnyen össze.




<< Vissza