kep

ÉKSZER LEXIKON


alliance gyűrű: foglalatsoros, többköves gyűrű, a foglalatok a sínnel párhuzamosak.

angol gyűrű: fej felé szélesedő sínű, a foglalat a sínbe süllyed annyira, hogy a kő táblája egy síkban van a gyűrűrsínnel. Általában 1 vagy 3 foglalt kővel készítik oly módon, hogy a egy középső nagyobb követ két kisebb vesz közre.

anker lánc: a legalapvetőbb lánctípus, egyforma méretű láncszemek egymásra merőlegesen egymásra forrasztva.

aranyozás: fém felületek bevonása arannyal tűzi aranyozással illetve galván aranyozással.

ballon: srófos szerelésű fülbevalóknál az anyacsavar szerepét betöltő gömbölyű, bordás menetház.

barokk gyöngy: szabálytalan alakú igazgyöngy.

bódni: a foglalat vagy fej alsó fedése.

boutone (buton) foglalat: általában ezüstből készített vastag, széles foglalat a kőre rádolgozva, domborítva.

brezura: fülbevaló zárszerkezet, függőcsukló, melynek villájába kapcsolódik a zár.

briliáns: a briliáns valójában "briliáns csiszolást" jelent. A gyémántok leggyakoribb csiszolási formája, de minden más drágakőből is lehet briliánst csiszolni. Tehát önmagában a briliáns nem keverendő össze a gyémánttal.

brossirung: a melltű teljes zárszerkezete.

chokker: "fojtólánc", a nyakra szorosan simuló lánctípus.

collier (kolié): nyakék, nyakpánt. Ékszertípus, mely egyforma, gyakran verlauf tagokból áll. Középtagja, "függője" a lánc szerves része, nem csupán kontrakarikával kapcsolódik hozzá.

csiszolás: a kő sima lapokra alakítása, fazettálása.

dikroizmus: a drágaköveknek az a tulajdonsága, hogy különböző irányokból nézve más színűek vagy színárnyalatúak.

diszperzió: a fehér fény felbomlása színeire - szivárványszínekre - ha szöget bezáró felületeken halad keresztül, mint a prizma vagy a fazettált drágakő.

drágakő: általában ásványi eredetű, díszítésre használatos anyag, amelyet főleg szépsége, tartóssága és ritkasága tesz értékessé.

drágakőutánzat: olyan anyag, amely külső megjelenésében hasonló ahhoz a drágakőhöz amit utánoz, de eltérő fizikai tulajdonságokkal bír.

dublett: összetett kő, amely két darab összeragasztásával keletkezett.

émail: zománc.

erli: függő-karika.

fantáziacsiszolás: szokatlan alakú drágakövek készítése.

fazetta: a csiszolt és fényezett síklapa drágakő felületén.

fazettálás: a drágakő felületének fazettákra való csiszolása és fényezése. A fazetták száma, alakja és egymással bezárt szöge adja meg a csiszolás módját.

fej: a gyűrű felső része, díszítése.

féldrágakő: kifejezetten kerülendő nem létező kreált szó. Vannak értékesebb ill. kevésbé értékes drágakövek, de mindegyik drágakő.

ferlauf (verlauf): olyan nyaklánc vagy karkötőtípus, melyet a középrész felé fokozatosan nagyobbodó szemek, tagok alkotnak.

figaro lánc: a láncszemek olyan pancer lánc amelyben az egymást követő 1,2,3, vagy 4 láncszem után egy ugyanolyan de kétszer vagy háromszor hoszabb láncszem következik.

gemma: vésett drágakő.

granuláció: ezzel a módszerrel arany ékszereken domborműves díszítményt lehet alkotni oly módon, hogy aranyszemcséket forrasztanak rá egy fém lapra.

grapnis foglalat: többkarmos foglalattípus

gravírozás: vésés

hakni: tűbeakasztó

hőkezelés: a drágakövek felmelegítése a szín mélyítésének vagy halványításának érdekében.

illúzió foglalat: az illúzió foglalatot azért alkalmazzák, hogy a befoglalt kő nagyobbnak tűnjék azáltal, hogy fém veszi körül. Ennek kidolgozása gyakran érdekes mintákat mutat.

intaglio: vésett drágakő pl. eleféntcsont, gyöngyház. A minta negatív, belesüllyed az alapba.

kaboson (cabochon) csiszolás: a kaboson csiszolású azt jelenti, hogy a viszonylag puha, vagy átlátszatlan, ill. szerves eredetű, stb. drágaköveket leggyakrabban ilyen, domború hátú, magas fényűre polírozott formára csiszolják, mert ezek a kőtípusok így nagyobb esztétikai élményt nyújtanak és élettartamuk is lényegesen meghosszabbodik. Értékességüket pedig nem a különleges csiszolásuk (fazettálás) eredményeként a kő belsejében lejátszódó fényjátékok és színhatások adják, hanem ezen drágakövek „drágaságát” saját színük, mintázatuk, felületi fényjátékuk biztosítják.

kalett: fazettált kő legalsó része, csúcsa. Néhány kőről hiányozhat is, ami hiányosságnak minősülhet.

kámea: vésett drágakő pl. eleféntcsont, gyöngyház. A minta pozitív, kiemelkedik az alapból.

karát: az arany tisztaságának a mértéke (a színarany 24 karátos), valamint a drágakövek súlymértéke is. 1 karát a gramm ötödrésze.

karima: a karima vagy rundiszt a kő éle vagy szegélye ami a kő kerületét alkotja. Ez az az él, amely a kő felső és alső része között helyezkedik el, mintegy választóvonal. Általában a foglalat karmai ezt a részt fogják.

karmos foglalat: a legáltalánosabb foglalattípus. Rengeteg változatban fordul elő - négykarmos, hatkarmos stb. A drágakövet kinyúló villás "fogak", "karmok" tartják.

kaul fazon: az ilyen típusú gyűrű egyetlen folytatólagos darab, ahol a fej kiszélesedik és kupolaformát ölt. A kupol középrészén van a foglalat, melynek peremét a beillesztett kőre rákalapálják. Nincsenek karmok. A megjelenés nagyon sima és tiszta. Férfiékszereknél népszerű.

klipsz: fülbevaló zárszerekezet, két részből áll: klipsz láb és klipsz rugó.

korona: fazettált kövek rundiszt feletti része.

kosárbizó: női gyűrűfej, kosárszerű alsó része áttört mintával díszítve.

lépcsős csiszolás: olyan csiszolási forma, amit a tábla és a rundiszt közötti párhuzamos élek, fazetták jellemeznek.

létrás zár: karkötő vagy fém óracsat állítható része.

lira: melltű zárszerkezetén a tűbiztosító.

luftigbizós foglalat: alul nyitott, áttört levegős foglalattípus.

macskaszemhatás: macskaszemhatást bizonyos cabochonra csiszolt kövek mutatnak.

mattírozás: díszítésként mattra kikészített felület.

niello: ötvöstechnikai díszítő eljárás. Porrá tört ezüst, rész, borax, ólom és kén keverékét dörzsölik bele a fém alapra vésett mintázatba, majd hevítik. Csiszolás után az ábrázolás fekete vonalakkal, felülettel rajzolódik ki.

nyitott foglalat: ékszerfoglalattípus. A drágakő hátoldala látható a foglalatban.

opalizálás: a nemesopál színjátéka.

óracúg: fém karóracsat

pancer lánc: láncszemek egyforma méretű deformált láncszemek egymásba forrasztva oly módon, hogy a láncszemek egymással végig párhuzamosak.

pavilion: a fazettált drágaköveknél a rundiszt alatti rész.

reif: merev, pántszerű karkötő, karperec

ruggyűrű vagy rugós karika: lánc, karlánc rugós zárókarikája

rundiszt: a fazettált drágakő legnagyobb kerülete.

sín: a gyűrű teste, karikája, alsó része

stekker: fülbevaló zárszerkezet két részből: menetnélküli drót + lemezből hajlított rugózó zárórész, menet nélkül

stift: karkötőnél vagy fúrt tárgyaknál használt és a végén eldolgozott tengely.

strassz: fazettált ólomüveg paszta drágakövek helyettesítésére.

szerves drágakő: olyan drágakövek, melyek elő szervezetekből származnak.

szintetikus kövek: a természetes drágakővel azonos szerkezetű, kémiai összetételű és optikai tulajdonságú, laboratóriumban készült kő.

szoliter: egyköves gyűrű, kiemelt kővel.

tábla: a drágakő koronájának a középső fazettája.

triplett: összetett kő, amely három darab összeragasztásával keletkezett.

vegyes csiszolás: olyan csiszolás, ahol a rundiszt feletti és alatti fazettálás másmilyen stílusú(általában fent briliáns, lent lépcsős csiszolás)

zárt foglalat: ékszerfoglalat-típus. A csiszolt drágakő hátoldala fémmel fedett.

zárvány: a kő belsejében található inhomogenitás, vagy idegen test. Gyakran segít a kövek azonosításánál, hiszen vannak egy-egy kőre kimondottan jellemző zárvány faják.

zománc: porrá tört üveg, fémoxiddal színezve.

zsuzsu: láncra, karkötőre felszerelt apró figura, függelék.